Szent Piroska


(1088 – 1134. augusztus 13.)

Árpád-házi magyar királylány, bizánci nevén Priszka, Magyaroroszági Szent Irén (Eiréne) néven bizánci császárné. Szent László (1040 k. - 1095) magyar király és Adelhaid rheinfeldi hercegnő (†1090) elsőszülött leánya, 1104-től Komnenosz János, a későbbi II. (Komnénosz) János bizánci császár (1118 - 1143) felesége, a konstantinápolyi Mindenható Megváltó Krisztus (Pantokrátor) monostora és a hozzá tartozó karitatív kórház alapítója.


Élete:

Piroska mindössze két esztendős volt, amikor anyja, Adelhaid meghalt, majd 1095. július 29-én apját is elveszítette. A hét esztendősen teljes árvaságra jutott hercegnő 1095-től évekig unokabátyja, Könyves Kálmán udvarában élt. 16 évesen nehéz lépésre kényszerítette az ország érdeke, mert 1104-ben eljegyezték a bizánci trónörökössel, Komnenosz Jánossal. A házasság megkötéséhez Piroskának át kellett térnie az ortodox vallásra, amelyben az Eiréné (Irén) nevet kapta. Házasságából nyolc gyermek származott:

Komnenosz Alexiosz (1106-1142): társcsászár (1122-1142)
Komnena Mária (1106-1144/51)
Komnenosz Andronikosz (1108-1142)
Komnena Anna (1110 - ?)
Komnenosz Izsák (1115-1154)
Komnena Theodora (1116 - ?)
Komnenosz Mánuel (1118-1180): I. Manuél néven bizánci császár (1143-1180)
Komnena Eudokia (1119 - ?)

Piroska a bizánci udvarban sűrűn fogadott szentföldi zarándokokat, küldötteket Magyarországról, soha nem fordított hátat hazájának, többször közvetített a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom között. Ő alapította Bizánc egyik legfőbb kolostorát, a Pantokrator-kolostort, és a vele egybeépített 50 ágyas kórházat. Utóbbi az Arab Birodalom kórházainak és a középkori Európa kórházainak építésekor példaképül szolgált.